thumb_889_authors_small.jpg

Bálint József

Cikkek

A Magyar Tengermellék utolsó kormányzója

164 évvel ezelőtt, 1862. június 4-én született Jekelfalussy Zoltán, az utolsó magyar fiumei kormányzó, akinek neve elválaszthatatlanul összefonódott a Magyar Tengermellék és Fiume történetével.

Trianon előtt

106 évvel ezelőtt, 1920. június 2-án, két nappal a trianoni békediktátum aláírása előtt hangzott el a csehszlovák parlamentben Körmendy-Ékes Lajos első kisebbségi magyar képviselő felszólalása, amelyben nyomatékosította, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek Csehszlovákiához.

Magyar hősök emlékezete

109 évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még véget sem ért az első világháború, Magyarországon már jogszabályt hoztak arról, hogy a háborúban elesett hősi halottak emlékét méltó módon kifejezésre kell juttatni és meg kell örökíteni az utókor számára. Az 1917. évi VIII. törvény célja az volt, hogy minden település állítson emléket saját hősi elhunytjainak, és az utókor számára is megőrizze azok emlékét, akik életüket adták a nemzetért.

A levegőből üzente: Igazságot Magyarországnak!

94 évvel ezelőtt, 1932. május 21-én hunyt el Endresz György magyar pilóta, aki a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgéppel első magyarként repülte át az Atlanti-óceánt.

Magyarként egyedül maradt…

84 évvel ezelőtt, 1942. május 15-én Esterházy János egyedüli magyar képviselőként nem szavazta meg a nácibarát kormány zsidók deportálására vonatkozó törvényét a szlovák parlamentben.

Vérengzések Erdélyben

177 évvel ezelőtt, 1849. május 9–10-én történt az erdélyi történelem egyik legvéresebb etnikai konfliktusa: az abrudbányai tömegmészárlás.

Szabadságharcaink főpróbája: a Wesselényi-összeesküvés

355 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án végezték ki a Wesselényi Ferenc féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet.

A kisantant „áldásos” munkája

105 évvel ezelőtt, 1921. április 23-án írta alá Románia és Csehszlovákia azt az egyezményt, amellyel létrejött a trianoni határok fenntartására és a Magyar Királyság megerősödése ellen létrehozott kisantant szövetség.

A trónfosztás ára

177 évvel ezelőtt, 1849. április 19-én iktatták törvénybe Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.

A magyar történelem egyik legellentmondásosabb napja

85 évvel ezelőtt, 1941. április 11-én a magyar honvédség megtámadta Jugoszláviát, és bevonult a Délvidék területére.

Diadal álruhában

428 évvel ezelőtt, 1598. március 28-án éjszaka Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai cselvetéssel visszafoglalták Győr várát a töröktől.

„Ne féljetek, magyarok!”

36 éve, 1990. március 20-án ért tetőpontjára a romániai rendszerváltás legsúlyosabb etnikai konfliktusa: az 1990-es fekete március.

Új zászló Pozsonyban

87 évvel ezelőtt, 1939. március 14-én alakult meg a szlovákok első állama.

A felvidéki magyarság máig sajgó sebei

80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.

A világjáró kassai polgár tragédiája

37 évvel ezelőtt, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legerőteljesebb és legkövetkezetesebb hangja.

Aki ellenségei tiszteletét is kivívta

93 évvel ezelőtt, 1933. február 7-én hunyt el Apponyi Albert gróf, vallás és oktatási miniszter, korának legnagyobb hatású politikusa.

A legbátrabb magyar város

Az első világháborút követően a csehek a békeszerződés aláírásáig minél nagyobb területet szerettek volna elszakítani Magyarországtól. 1919-ben olyannyira benyomultak hazánk területére, hogy január 15-én már az Ipoly folyón átkelve elfoglalták Balassagyarmatot és annak környékét is.

Egy ország, két király

495 éve, 1531. január 21-én Visegrádon Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János fegyverszüneti egyezményt kötött.

Magyarok meg nem hallott hangja…

1918. december 22-én Kolozsváron több tízezer magyar és székely gyűlt össze, hogy békésen, de határozottan hallassa hangját a sorsfordító történelmi pillanatban.

A nyugattal szemben a hűséget választották…

1921. december 14-e tette Sopront a hűség városává 104 éve, ugyanis ezen a napon kezdődött meg az a három napig tartó népszavazás, amelynek keretében Sopron és környékének lakói dönthettek saját sorsukról, hovatartozásukról.

Magyar katonák Bukarest utcáin

109 éve, 1916. december 6-án a központi hatalmak jó három hónap alatt rohanták le Romániát, elfoglalva annak fővárosát is.

Magyaroknak gyász, románoknak ünnep

1918. december 1-e mind a magyar, mind a román történelem sorsfordító napja – csak ellentétes előjellel. Ezen a napon zajlott ugyanis a gyulafehérvári román nagygyűlés, ami kimondta Erdély, a Bánság és a Partium Romániához csatolásának szándékát.

„Kis munkának” indult, de valójában évekre vagy örökre szólt...

1944 augusztusában kezdetét vette Magyarország szovjet megszállása.

Piros-fehér-zöld – erő, hűség, remény

Milyen természetes és megkérdőjelezhetetlen ma, hogy ezek a magyar föld színei. Nem volt ez azonban mindig így – a magyar trikolornak, a címernek és magának a három színnek is hosszú útja volt a napjainkban használt zászló- és címerváltozatokig.