Magyar Kalendárium

A Magyar Tengermellék utolsó kormányzója

164 évvel ezelőtt, 1862. június 4-én született Jekelfalussy Zoltán, az utolsó magyar fiumei kormányzó, akinek neve elválaszthatatlanul összefonódott a Magyar Tengermellék és Fiume történetével.

Trianon előtt

106 évvel ezelőtt, 1920. június 2-án, két nappal a trianoni békediktátum aláírása előtt hangzott el a csehszlovák parlamentben Körmendy-Ékes Lajos első kisebbségi magyar képviselő felszólalása, amelyben nyomatékosította, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek Csehszlovákiához.

Magyar hősök emlékezete

109 évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még véget sem ért az első világháború, Magyarországon már jogszabályt hoztak arról, hogy a háborúban elesett hősi halottak emlékét méltó módon kifejezésre kell juttatni és meg kell örökíteni az utókor számára. Az 1917. évi VIII. törvény célja az volt, hogy minden település állítson emléket saját hősi elhunytjainak, és az utókor számára is megőrizze azok emlékét, akik életüket adták a nemzetért.

Csíksomlyói igehirdetők

A csíksomlyói búcsúban az a csodálatos, hogy úgy alakult át az egyik legnagyobb magyarság-ünneppé, a világ legkülönbözőbb szegleteiből idesereglő magyarok összetartozásának ünnepévé, hogy közben eredeti keresztény, vallásos jellege sem szenvedett csorbát.

A levegőből üzente: Igazságot Magyarországnak!

94 évvel ezelőtt, 1932. május 21-én hunyt el Endresz György magyar pilóta, aki a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgéppel első magyarként repülte át az Atlanti-óceánt.

Börtön, mely nem szégyen

82 évvel ezelőtt, 1944. május 18-án szólalt fel Márton Áron, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke a zsidók üldöztetése ellen.

Magyarként egyedül maradt…

84 évvel ezelőtt, 1942. május 15-én Esterházy János egyedüli magyar képviselőként nem szavazta meg a nácibarát kormány zsidók deportálására vonatkozó törvényét a szlovák parlamentben.

Mária Terézia bája

309 éve, 1717. május 13-án született Mária Terézia Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német–római császárné, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója.

Vérengzések Erdélyben

177 évvel ezelőtt, 1849. május 9–10-én történt az erdélyi történelem egyik legvéresebb etnikai konfliktusa: az abrudbányai tömegmészárlás.

„Tizenkét németeket megverém”

250 évvel ezelőtt, 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel költő, akit Szerb Antal azon költőink közé sorolt, „akikre ha gondolunk, magyar-voltunk valami nagyszerű, megdöbbentő értelmet kap”.

Millennium – elsietett ágyúlövések

130 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án kezdődtek meg a millenniumi ünnepségek az „ezredéves országos kiállítás” megnyitásával, amely esemény fővendége maga az uralkodó pár volt: Ferencz József és Erzsébet királyné.

Szabadságharcaink főpróbája: a Wesselényi-összeesküvés

355 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án végezték ki a Wesselényi Ferenc féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet.

A filmlabortól az elmegyógyintézetig

125 éve, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban az első, egyértelműen magyar alkotók által készített magyar filmet, A tánczot.

Igehirdetés alkalmatlan időkben

76 évvel ezelőtt, 1950. április 27-én tartották meg Marosvásárhelyen a gyulafehérvári püspökség papjainak értekezletét, amelyet a román titkosrendőrség szervezett a „békepapi mozgalom” elindítására.

A kisantant „áldásos” munkája

105 évvel ezelőtt, 1921. április 23-án írta alá Románia és Csehszlovákia azt az egyezményt, amellyel létrejött a trianoni határok fenntartására és a Magyar Királyság megerősödése ellen létrehozott kisantant szövetség.

A tisztán látó vak

176 éve, 1850. április 21-én hunyt el Pesten ifj. Wesselényi Miklós báró, a reformkor egyik jelentős politikusa, „az árvízi hajós”.

A trónfosztás ára

177 évvel ezelőtt, 1849. április 19-én iktatták törvénybe Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.

Nem csupán író vagy gondolkodó – intézmény!

125 éve, 1901. április 18-án született Németh László, a magyar irodalom és filozófiai gondolkodás kimagasló alakja.

„Fáj, hogy csendes dalos vagyok”

140 éve, 1886. április 14-én született Tóth Árpád költő, akit a kritika a Nyugat című folyóirat legjelentősebb költői között tart számon.

Milyen jó lenne nem ütni vissza

2026. április 11-én 62. alkalommal üljük meg a magyar költészet napját József Attila születésnapján.

A magyar történelem egyik legellentmondásosabb napja

85 évvel ezelőtt, 1941. április 11-én a magyar honvédség megtámadta Jugoszláviát, és bevonult a Délvidék területére.

A legolvasottabb bokszoló

121 éve, 1905. március 29-én született az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek az olvasottsága a Jókaiéval vetekszik. Abban is hasonlít Jókaihoz, hogy ő is nevet változtatott, csak ő radikálisabban.

Diadal álruhában

428 évvel ezelőtt, 1598. március 28-án éjszaka Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai cselvetéssel visszafoglalták Győr várát a töröktől.

Borsi, a fejedelmi szülőhely

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc a bodrogközi Borsiban, méghozzá véletlenül éppen ezen a helyen.

„Semmiféle erőszaktól sem szabad visszariadni”

107 esztendeje, 1919. március 21-én kiáltották ki Budapesten Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők a Tanácsköztársaságot.

„Ne féljetek, magyarok!”

36 éve, 1990. március 20-án ért tetőpontjára a romániai rendszerváltás legsúlyosabb etnikai konfliktusa: az 1990-es fekete március.

Új zászló Pozsonyban

87 évvel ezelőtt, 1939. március 14-én alakult meg a szlovákok első állama.

Habsburgként született, magyarként halt meg

250 éve, 1776. március 9-én született József nádor, akit az utókor a „legmagyarabb Habsburg” címmel illetett. És méltán.

Nyolc mondatért nyolc év börtön

97 esztendővel ezelőtt, 1929. március 7-én született Székely János író, költő, drámaíró és szerkesztő, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotója.

A felvidéki magyarság máig sajgó sebei

80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.

Mátyás király és az igazság

583 éve, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás, Magyarország egyik leghíresebb uralkodója.

A világjáró kassai polgár tragédiája

37 évvel ezelőtt, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legerőteljesebb és legkövetkezetesebb hangja.

A császár, aki a közjónak élt

236 évvel ezelőtt, 1790. február 20-án hunyt el II. József osztrák császár és magyar király.

Aki ellenségei tiszteletét is kivívta

93 évvel ezelőtt, 1933. február 7-én hunyt el Apponyi Albert gróf, vallás és oktatási miniszter, korának legnagyobb hatású politikusa.

Egy báró, aki bankettek helyett a munkának szentelte életét

197 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő.

A legbátrabb magyar város

Az első világháborút követően a csehek a békeszerződés aláírásáig minél nagyobb területet szerettek volna elszakítani Magyarországtól. 1919-ben olyannyira benyomultak hazánk területére, hogy január 15-én már az Ipoly folyón átkelve elfoglalták Balassagyarmatot és annak környékét is.

Akinek a halálát Sissi is megkönnyezte

150 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc politikus, „a haza bölcse”.

Egy forradalmi ábránd vértanúi

174 évvel ezelőtt, 1852. január 24-én leplezték le a székelyföldi Makk-féle összeesküvést.

Egy ország, két király

495 éve, 1531. január 21-én Visegrádon Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János fegyverszüneti egyezményt kötött.

Rugósdiból foci

125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége.