Magyar Kalendárium

A tisztán látó vak

176 éve, 1850. április 21-én hunyt el Pesten ifj. Wesselényi Miklós báró, a reformkor egyik jelentős politikusa, „az árvízi hajós”.

Nem csupán író vagy gondolkodó – intézmény!

125 éve, 1901. április 18-án született Németh László, a magyar irodalom és filozófiai gondolkodás kimagasló alakja.

„Fáj, hogy csendes dalos vagyok”

140 éve, 1886. április 14-én született Tóth Árpád költő, akit a kritika a Nyugat című folyóirat legjelentősebb költői között tart számon.

Milyen jó lenne nem ütni vissza

2026. április 11-én 62. alkalommal üljük meg a magyar költészet napját József Attila születésnapján.

A magyar történelem egyik legellentmondásosabb napja

85 évvel ezelőtt, 1941. április 11-én a magyar honvédség megtámadta Jugoszláviát, és bevonult a Délvidék területére.

A legolvasottabb bokszoló

121 éve, 1905. március 29-én született az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek az olvasottsága a Jókaiéval vetekszik. Abban is hasonlít Jókaihoz, hogy ő is nevet változtatott, csak ő radikálisabban.

Diadal álruhában

428 évvel ezelőtt, 1598. március 28-án éjszaka Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai cselvetéssel visszafoglalták Győr várát a töröktől.

Borsi, a fejedelmi szülőhely

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc a bodrogközi Borsiban, méghozzá véletlenül éppen ezen a helyen.

„Semmiféle erőszaktól sem szabad visszariadni”

107 esztendeje, 1919. március 21-én kiáltották ki Budapesten Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők a Tanácsköztársaságot.

„Ne féljetek, magyarok!”

36 éve, 1990. március 20-án ért tetőpontjára a romániai rendszerváltás legsúlyosabb etnikai konfliktusa: az 1990-es fekete március.

Új zászló Pozsonyban

87 évvel ezelőtt, 1939. március 14-én alakult meg a szlovákok első állama.

Habsburgként született, magyarként halt meg

250 éve, 1776. március 9-én született József nádor, akit az utókor a „legmagyarabb Habsburg” címmel illetett. És méltán.

Nyolc mondatért nyolc év börtön

97 esztendővel ezelőtt, 1929. március 7-én született Székely János író, költő, drámaíró és szerkesztő, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotója.

A felvidéki magyarság máig sajgó sebei

80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.

Mátyás király és az igazság

583 éve, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás, Magyarország egyik leghíresebb uralkodója.

A világjáró kassai polgár tragédiája

37 évvel ezelőtt, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legerőteljesebb és legkövetkezetesebb hangja.

A császár, aki a közjónak élt

236 évvel ezelőtt, 1790. február 20-án hunyt el II. József osztrák császár és magyar király.

Aki ellenségei tiszteletét is kivívta

93 évvel ezelőtt, 1933. február 7-én hunyt el Apponyi Albert gróf, vallás és oktatási miniszter, korának legnagyobb hatású politikusa.

Egy báró, aki bankettek helyett a munkának szentelte életét

197 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő.

A legbátrabb magyar város

Az első világháborút követően a csehek a békeszerződés aláírásáig minél nagyobb területet szerettek volna elszakítani Magyarországtól. 1919-ben olyannyira benyomultak hazánk területére, hogy január 15-én már az Ipoly folyón átkelve elfoglalták Balassagyarmatot és annak környékét is.

Akinek a halálát Sissi is megkönnyezte

150 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc politikus, „a haza bölcse”.

Egy forradalmi ábránd vértanúi

174 évvel ezelőtt, 1852. január 24-én leplezték le a székelyföldi Makk-féle összeesküvést.

Egy ország, két király

495 éve, 1531. január 21-én Visegrádon Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János fegyverszüneti egyezményt kötött.

Rugósdiból foci

125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége.

Teleki Pál és az amerikai misszió

107 éve, 1919. január 15-én megérkezett Budapestre az Amerikai Egyesült Államok tényfeltáró missziója.

„Senki kényszerítéssel ne kényszerítse”

458 esztendővel ezelőtt, 1568. január 13-án született meg Erdélyben az az országgyűlési határozat, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

Akarod-e a szent hitet megtartani?

1025 esztendővel ezelőtt, 1000. december 25-én koronázták meg I. István magyar fejedelmet és Bajorföldről származó nejét, Gizellát. E koronázási aktussal új keresztény királyság jelent meg Európa térképén.

Magyarok meg nem hallott hangja…

1918. december 22-én Kolozsváron több tízezer magyar és székely gyűlt össze, hogy békésen, de határozottan hallassa hangját a sorsfordító történelmi pillanatban.

A nyugattal szemben a hűséget választották…

1921. december 14-e tette Sopront a hűség városává 104 éve, ugyanis ezen a napon kezdődött meg az a három napig tartó népszavazás, amelynek keretében Sopron és környékének lakói dönthettek saját sorsukról, hovatartozásukról.

„A Magyar Akadémiának mondania kell valamit”

160 évvel ezelőtt, 1865. december 11-én ünnepi közgyűléssel („ünnepélyes közüléssel”, ahogy akkor mondták) avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát.

Előbb véres csillag, majd félhold

175 évvel ezelőtt, 1850. december 10-én hunyt el Bem József, az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel tábornoka.

Magyar katonák Bukarest utcáin

109 éve, 1916. december 6-án a központi hatalmak jó három hónap alatt rohanták le Romániát, elfoglalva annak fővárosát is.

Az összetartozás elbukott vizsgája

21 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én buktuk el a Trianon óta első alkalommal kiírt nemzeti összetartozási vizsgát.

Magyaroknak gyász, románoknak ünnep

1918. december 1-e mind a magyar, mind a román történelem sorsfordító napja – csak ellentétes előjellel. Ezen a napon zajlott ugyanis a gyulafehérvári román nagygyűlés, ami kimondta Erdély, a Bánság és a Partium Romániához csatolásának szándékát.

Napóleon előmozdítja a magyar nyelv ügyét

220 esztendővel ezelőtt, 1805. november 28-án sikerült elérnie az Országgyűlésnek, hogy a bécsi udvar engedélyezze a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.

Egy anya, aki gyermeke halálát kívánta

325 esztendeje, 1700. november 25-én látta meg a napvilágot Bethlen Sámuelnek, Kis-Küküllő vármegye főispánjának és borsai Nagy Borbálának a negyedik gyermeke. Mivel Katalin napján született, a leánygyermek, akit az utókor majd Árva Bethlen Kataként ismer meg, értelemszerűen ezt a nevet kapja a keresztségben a vallásos szülőktől.

Víg november – szomorú november: az évszázad mérkőzése

72 évvel ezelőtt, 1953. november 25-én hajnalban nagy napra virradt a magyar labdarúgás, igaz: egészen délutánig kellett várni, hogy ez kiderüljön.

A Szerémség a Szerb Királyság része lesz

A szerb kormány 1914. december 7-én kiadta a nisszai (niši) deklarációt, amely az összes „testvérük felszabadítását” deklarálta. Ez gyakorlatilag a délszláv állam megteremtését jelentette.

„Kis munkának” indult, de valójában évekre vagy örökre szólt...

1944 augusztusában kezdetét vette Magyarország szovjet megszállása.

Összetartozásunk jelképe, a Lánchíd

176 éve, 1849. november 20-án ünnepélyes keretek között átadták Magyarország első állandó kőhídját a Duna felett. A Lánchíd építését Széchenyi István kezdeményezte még 1832-ben a Hídegylet létrehozásával, felismerve Buda és Pest egyesítésének szükségességét, és azt, hogy összeköttetés nélkül nincs modern magyar jövő.