Magyar Kalendárium

Akit a kommunisták és a nyilasok is gyűlöltek

93 évvel ezelőtt, 1933. október 27-én Keresztes-Fischer Ferenc magyar belügyminiszter rendeletével betiltotta a munkásegyesületek, szakszervezetek, valamint a szociáldemokrata párt szervezeteinek keretében működő szavalókórusokat, dalkórusokat.

A hűség és megmaradás költője

85 évvel ezelőtt, 1941. október 24-én hunyt el Reményik Sándor, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Magyarbarát szlovének

108 évvel ezelőtt, 1918. október 20-án a muraszombati szlovén nagygyűlésen a Muravidéken élő szlovének kinyilvánították, hogy helyüket továbbra is a Magyar Királyságban képzelik el.

Szabadság és egy tál lencse

578 esztendővel ezelőtt, 1448. október 19-én ért véget a második rigómezei csata, amelyben a Hunyadi János vezette keresztény seregek a Balkán-félsziget sorsát illetően döntő vereséget szenvedtek.

Mindennel ellátva, de agyatlanul

484 esztendővel ezelőtt, 1542. október 9-én ért véget Buda két hétig tartó első visszafoglalási kísérlete, amely a keresztény seregek teljes kudarcával zárult.

Világszép magyar mesék

Elek apó, a „nagy mesemondó” születésnapja, szeptember 30-a 2005 óta hivatalosan is a magyar népmese napja, amelyet országszerte mesemondó rendezvényekkel, kiállításokkal, bábelőadásokkal ünneplünk könyvtárakban, iskolákban, művelődési házakban.

A forradalom legsötétebb órája

178 évvel ezelőtt, 1848. szeptember 28-án történt a magyar forradalom és szabadságharc egyik legellentmondásosabb és legvéresebb eseménye: ezen a napon gyilkolta meg a felbőszült tömeg a pesti hajóhídon gróf Lamberg Ferenc altábornagyot, akit néhány nappal korábban V. Ferdinánd a Magyarországon állomásozó császári-királyi haderő főparancsnokává nevezett ki.

Egy magyar gróf az amerikai elnöknél

122 évvel ezelőtt, 1904. szeptember 25-én történt a magyar–amerikai kapcsolatok történetének egy kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó eseménye: ezen a napon találkozott gróf Apponyi Albert, a magyar politikai élet egyik meghatározó alakja Theodore Roosevelt amerikai elnökkel.

A falakat lerombolhatták, de a hitet nem

75 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án robbantották fel Rákosi Mátyás parancsára a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.

A visszatért Arad és a mágneses rohamcsónak

82 évvel ezelőtt, 1944. szeptember 21-én hagyta sorsára a magyar honvédség a nyolc nappal korábban – a II. bécsi döntés egyfajta szomorú utójátékaként – visszafoglalt nagy történelmi múltú várost, Aradot.

Magyarország esete a népszövetséggel és az uzsorakamattal

104 évvel ezelőtt, 1922. szeptember 18-án vették fel Magyarországot (elsőként az első világháború vesztes országai közül) a Népszövetségbe.

Történelmi találkozó a szabadság hajnalán

36 évvel ezelőtt, 1990. szeptember 17-én került sor Antall József, a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnök és II. János Pál pápa találkozójára a pápa nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban.

Kárpátalja újra a magyar közigazgatás része lett

86 évvel ezelőtt, 1940. szeptember 12-én nevezte ki Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kozma Miklóst Kárpátalja kormányzói biztosává.

Mohács 500

500 esztendeje, 1526. augusztus 29-én fordította ki sarkából a magyar történelmet és a virágzó Magyar Királyság sorsát I. Szulejmán oszmán hadserege Mohácsnál.

„Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!”

474 évvel ezelőtt, 1552. július 9-én vesztette életét Szondi György, Drégely várának kapitánya, aki 146 katonájával a nyolcvanszoros túlerővel szemben is vállalta a harcot a tengernyi oszmán ellen. A Felvidék kapujának számító Drégely így került azon a napon török kézre.

A lovagkirály

980 vagy 986 éve, 1046. (vagy 1040.) június 27-én született I. László magyar király, a vallásos lelkületű és nagy formátumú uralkodó, akit halála után 97 évvel, az akkori uralkodó, III. Béla király kezdeményezésére és pápai jóváhagyással a katolikus egyház szentjévé avattak.

A pogányság utólagos győzelme

34 évvel ezelőtt, 1992. június 22-én döntötték le a romániai Hunyad megyében ismeretlenek (munkagépek igénybevételével) Hunyadi János 550 évvel korábbi, a törökök fölött aratott fényes győzelmének emlékművét.

Magyarország angol barátja

99 évvel ezelőtt, 1927. június 21-én váratlan helyről érkezett remény a megcsonkított trianoni Magyarország számára: Sidney Harold Harmsworth brit sajtómágnás, Anglia harmadik leggazdagabb embere a Daily Mail hasábjain megjelentette híres írását, „Magyarország helye a Nap alatt” címmel.

Sorsa plébánosnak szánta, de ő pápának jelentkezett

505 évvel ezelőtt, 1521. június 15-én hunyt el Bakócz Tamás esztergomi érsek, bíboros, aki a maga korában, a XV-XVI. században mindannak a megtestesítője volt, amit a XX. században úgy neveztek: „amerikai álom”.

Eb ura fakó!

1707. június 13. a magyar függetlenségi küzdelmek egyik nagybetűs napja, ugyanis 319 évvel ezelőtt ezen a napon mondták ki másodjára a Habsburg-ház trónfosztását.

A Magyar Tengermellék utolsó kormányzója

164 évvel ezelőtt, 1862. június 4-én született Jekelfalussy Zoltán, az utolsó magyar fiumei kormányzó, akinek neve elválaszthatatlanul összefonódott a Magyar Tengermellék és Fiume történetével.

Trianon előtt

106 évvel ezelőtt, 1920. június 2-án, két nappal a trianoni békediktátum aláírása előtt hangzott el a csehszlovák parlamentben Körmendy-Ékes Lajos első kisebbségi magyar képviselő felszólalása, amelyben nyomatékosította, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek Csehszlovákiához.

Magyar hősök emlékezete

109 évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még véget sem ért az első világháború, Magyarországon már jogszabályt hoztak arról, hogy a háborúban elesett hősi halottak emlékét méltó módon kifejezésre kell juttatni és meg kell örökíteni az utókor számára. Az 1917. évi VIII. törvény célja az volt, hogy minden település állítson emléket saját hősi elhunytjainak, és az utókor számára is megőrizze azok emlékét, akik életüket adták a nemzetért.

Csíksomlyói igehirdetők

A csíksomlyói búcsúban az a csodálatos, hogy úgy alakult át az egyik legnagyobb magyarság-ünneppé, a világ legkülönbözőbb szegleteiből idesereglő magyarok összetartozásának ünnepévé, hogy közben eredeti keresztény, vallásos jellege sem szenvedett csorbát.

A levegőből üzente: Igazságot Magyarországnak!

94 évvel ezelőtt, 1932. május 21-én hunyt el Endresz György magyar pilóta, aki a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgéppel első magyarként repülte át az Atlanti-óceánt.

Börtön, mely nem szégyen

82 évvel ezelőtt, 1944. május 18-án szólalt fel Márton Áron, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke a zsidók üldöztetése ellen.

Magyarként egyedül maradt…

84 évvel ezelőtt, 1942. május 15-én Esterházy János egyedüli magyar képviselőként nem szavazta meg a nácibarát kormány zsidók deportálására vonatkozó törvényét a szlovák parlamentben.

Mária Terézia bája

309 éve, 1717. május 13-án született Mária Terézia Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német–római császárné, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója.

Vérengzések Erdélyben

177 évvel ezelőtt, 1849. május 9–10-én történt az erdélyi történelem egyik legvéresebb etnikai konfliktusa: az abrudbányai tömegmészárlás.

„Tizenkét németeket megverém”

250 évvel ezelőtt, 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel költő, akit Szerb Antal azon költőink közé sorolt, „akikre ha gondolunk, magyar-voltunk valami nagyszerű, megdöbbentő értelmet kap”.

Millennium – elsietett ágyúlövések

130 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án kezdődtek meg a millenniumi ünnepségek az „ezredéves országos kiállítás” megnyitásával, amely esemény fővendége maga az uralkodó pár volt: Ferencz József és Erzsébet királyné.

Szabadságharcaink főpróbája: a Wesselényi-összeesküvés

355 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án végezték ki a Wesselényi Ferenc féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet.

A filmlabortól az elmegyógyintézetig

125 éve, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban az első, egyértelműen magyar alkotók által készített magyar filmet, A tánczot.

Igehirdetés alkalmatlan időkben

76 évvel ezelőtt, 1950. április 27-én tartották meg Marosvásárhelyen a gyulafehérvári püspökség papjainak értekezletét, amelyet a román titkosrendőrség szervezett a „békepapi mozgalom” elindítására.

A kisantant „áldásos” munkája

105 évvel ezelőtt, 1921. április 23-án írta alá Románia és Csehszlovákia azt az egyezményt, amellyel létrejött a trianoni határok fenntartására és a Magyar Királyság megerősödése ellen létrehozott kisantant szövetség.

A tisztán látó vak

176 éve, 1850. április 21-én hunyt el Pesten ifj. Wesselényi Miklós báró, a reformkor egyik jelentős politikusa, „az árvízi hajós”.

A trónfosztás ára

177 évvel ezelőtt, 1849. április 19-én iktatták törvénybe Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.

Nem csupán író vagy gondolkodó – intézmény!

125 éve, 1901. április 18-án született Németh László, a magyar irodalom és filozófiai gondolkodás kimagasló alakja.

„Fáj, hogy csendes dalos vagyok”

140 éve, 1886. április 14-én született Tóth Árpád költő, akit a kritika a Nyugat című folyóirat legjelentősebb költői között tart számon.

Milyen jó lenne nem ütni vissza

2026. április 11-én 62. alkalommal üljük meg a magyar költészet napját József Attila születésnapján.