Magyar Kalendárium

Egy ország, két király

495 éve, 1531. január 21-én Visegrádon Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János fegyverszüneti egyezményt kötött.

Rugósdiból foci

125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége.

Teleki Pál és az amerikai misszió

107 éve, 1919. január 15-én megérkezett Budapestre az Amerikai Egyesült Államok tényfeltáró missziója.

„Senki kényszerítéssel ne kényszerítse”

458 esztendővel ezelőtt, 1568. január 13-án született meg Erdélyben az az országgyűlési határozat, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

Akarod-e a szent hitet megtartani?

1025 esztendővel ezelőtt, 1000. december 25-én koronázták meg I. István magyar fejedelmet és Bajorföldről származó nejét, Gizellát. E koronázási aktussal új keresztény királyság jelent meg Európa térképén.

Magyarok meg nem hallott hangja…

1918. december 22-én Kolozsváron több tízezer magyar és székely gyűlt össze, hogy békésen, de határozottan hallassa hangját a sorsfordító történelmi pillanatban.

A nyugattal szemben a hűséget választották…

1921. december 14-e tette Sopront a hűség városává 104 éve, ugyanis ezen a napon kezdődött meg az a három napig tartó népszavazás, amelynek keretében Sopron és környékének lakói dönthettek saját sorsukról, hovatartozásukról.

„A Magyar Akadémiának mondania kell valamit”

160 évvel ezelőtt, 1865. december 11-én ünnepi közgyűléssel („ünnepélyes közüléssel”, ahogy akkor mondták) avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát.

Előbb véres csillag, majd félhold

175 évvel ezelőtt, 1850. december 10-én hunyt el Bem József, az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel tábornoka.

Magyar katonák Bukarest utcáin

109 éve, 1916. december 6-án a központi hatalmak jó három hónap alatt rohanták le Romániát, elfoglalva annak fővárosát is.

Az összetartozás elbukott vizsgája

21 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én buktuk el a Trianon óta első alkalommal kiírt nemzeti összetartozási vizsgát.

Magyaroknak gyász, románoknak ünnep

1918. december 1-e mind a magyar, mind a román történelem sorsfordító napja – csak ellentétes előjellel. Ezen a napon zajlott ugyanis a gyulafehérvári román nagygyűlés, ami kimondta Erdély, a Bánság és a Partium Romániához csatolásának szándékát.

Napóleon előmozdítja a magyar nyelv ügyét

220 esztendővel ezelőtt, 1805. november 28-án sikerült elérnie az Országgyűlésnek, hogy a bécsi udvar engedélyezze a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.

Egy anya, aki gyermeke halálát kívánta

325 esztendeje, 1700. november 25-én látta meg a napvilágot Bethlen Sámuelnek, Kis-Küküllő vármegye főispánjának és borsai Nagy Borbálának a negyedik gyermeke. Mivel Katalin napján született, a leánygyermek, akit az utókor majd Árva Bethlen Kataként ismer meg, értelemszerűen ezt a nevet kapja a keresztségben a vallásos szülőktől.

Víg november – szomorú november: az évszázad mérkőzése

72 évvel ezelőtt, 1953. november 25-én hajnalban nagy napra virradt a magyar labdarúgás, igaz: egészen délutánig kellett várni, hogy ez kiderüljön.

A Szerémség a Szerb Királyság része lesz

A szerb kormány 1914. december 7-én kiadta a nisszai (niši) deklarációt, amely az összes „testvérük felszabadítását” deklarálta. Ez gyakorlatilag a délszláv állam megteremtését jelentette.

„Kis munkának” indult, de valójában évekre vagy örökre szólt...

1944 augusztusában kezdetét vette Magyarország szovjet megszállása.

Összetartozásunk jelképe, a Lánchíd

176 éve, 1849. november 20-án ünnepélyes keretek között átadták Magyarország első állandó kőhídját a Duna felett. A Lánchíd építését Széchenyi István kezdeményezte még 1832-ben a Hídegylet létrehozásával, felismerve Buda és Pest egyesítésének szükségességét, és azt, hogy összeköttetés nélkül nincs modern magyar jövő.

Piros-fehér-zöld – erő, hűség, remény

Milyen természetes és megkérdőjelezhetetlen ma, hogy ezek a magyar föld színei. Nem volt ez azonban mindig így – a magyar trikolornak, a címernek és magának a három színnek is hosszú útja volt a napjainkban használt zászló- és címerváltozatokig.

Magyar zászló a Szabadság-szobron

69 éve, 1956. november 18-án az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok fél órára kitűzték a magyar zászlót a Szabadság-szoborra New York-ban.

A visszavásárolt ágyú

177 évvel ezelőtt, 1848. november 16-án jelentette ki Sepsiszentgyörgyön, Háromszék Honvédelmi Bizottmányának gyűlésén Gábor Áron, hogy: „Lészen ágyú!” Az utókor szereti a lelkesítő, lekerekített történeteket, és szeret kedvenc hősei szájába aforizmaszerű, azaz kevés szóval sokat mondó kijelentéseket adni.

A Felvidék megszállása

107 éve, 1918. november 14-én, alig néhány nappal az első világháború befejezése után Csehszlovákia kimondta elszakadását az Osztrák–Magyar Monarchiától. Államalkotónak a csehszlovák nemzetet tekintette, amely csehekből és szlovákokból állt. Magyarországgal való közös határa ekkor még koránt sem volt pontosan meghatározva.

Hervadó magyar nyelv?

„Szívemnek nagy örömével írhatom, hogy hazánk Naggyai közzűl igen sokan hajlanak immár a’ Magyar Nyelv bé hozására.”

Klebelsberg, a hálózatépítő

150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kunó, akinek legismertebb érdeme vallás- és közoktatási miniszterként végzett tevékenysége volt.

Kassán megint magyar katonák...

„A város, mely előző este sokáig nem tudott nyugovóra térni – a nagy székesegyház tornyát magyar színeket sugárzó lámpákkal világították ki, az utcákon mindenfelé lecsavarták a gázlámpák üvegkupakját, s a gáz fáklyaszerűlánggal lobogott a novemberi este hűvös szélfúvásában, álmatlan, boldog izgalommal készült a mai napra."

"Merre van a magyar hazám?"

110 éve, 1915. november 10-én kezdődött meg a 4. isonzói csata, a csak néhány hónappal korábban hadba lépett Olaszország újabb véres és hiábavaló kísérlete arra, hogy áttörje az osztrák–magyar védelmi vonalakat, majd elfoglalja Triesztet és Ljubljanát – és akár egészen Bécsig meg Budapestig nyomuljon előre.

Agyon lettek lőve

81 évvel ezelőtt, 1944. november 9-én lőtték tarkón keretlegények további huszonegy társával együtt a Rábca-parti Abda község határában a magyar irodalom kiválóságát, Radnóti Miklós költőt.

Mentés másként – vagy sehogy

36 évvel ezelőtt, 1989. november 8-án Őszi István külügyminiszter-helyettes bekérette Traian Pop román nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki.

Halhatatlanok napja

1956. november 4-ig úgy tűnt, hogy győzött a forradalom, hivatalba lépett az ideiglenes magyar kormány, és létrejött a független Magyarország. A Szovjetunió látszólag megkezdte a csapatkivonást.