Dr_Margittai_Gábor_v.jpg

Margittai Gábor

Cikkek

„Hagyományaink nélkül senkik és semmik vagyunk”

Mit jelent ma magyarnak lenni egy globalizált világban? Hogyan őrizhető meg az identitás itthon és a diaszpórában? Erről beszélgettünk Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával.

A hűtlen vár

Hamisítatlan gyepűvidéken, a régi Magyarország egyik legmeghökkentőbb pontján áll a nedeci sasfészek, a felvidéki Szepesség várcsodája. Bár most a lengyel–szlovák határt őrzi, minden szegletéhez magyar történelem tapad. Amikor Trianon után ez a vidék Kis-Lengyelország része lett, a csalódott Csehszlovákia szerette volna, ha lengyel vér is tapad hozzá.
2026.
máj.
6.
17:30

Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Bicske | Kossuth tér 20.
Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Könyvbemutató és kiállításmegnyitó Bicskén.

Honfoglalók Nagykárolyban

A román–magyar határtól karnyújtásnyira fekvő Nagykároly rengeteg magyar kincset rejt. Magyarsága is jelentős. Mégsem ismerjük, mégsem látogatjuk eléggé – ahogy romantikus lovagvárát sem.
2026.
ápr.
14.
17:00

Hagyomány és modernitás

Kaposvár | Fő u. 1.
Akár egy ősi legendában, Kassai Lajos lovasíjászt megvadult ló ragadta el, s vitte egy eldugott zselici völgybe, ahol aztán felépítette különleges birodalmát. Ám ez volt az ő belső honfoglalásának nyitánya is.

Gótika a szántóföldön

A magyar szórványvilág egyik legmegrázóbb és legszebb jelképe a dél-erdélyi Borberek református temploma, amelynek harangja jó fél évszázada elnémult, gyülekezetének írmagja sem maradt. A hajdan virágzó magyar falu ma színromán, a reformátusok sírján juhok legelésznek. Az ősi gótikus szentély most így várja feltámadását.

A Tátra magyarjai

Bár a magyar turizmus bölcsője a világ legkisebb magashegységében, a Tátrában ringott, Trianon óta ez az ismeret egyre halványodik a köztudatban. Pedig a hegyi utak és ösvények ma is sok magyar emléket rejtenek, és némelyik ott van a szemünk előtt. Igaz, a csehszlovák utódállam mindent megtett azért, hogy ezeket az emlékhelyeket megfossza magyar vonatkozásaiktól. Amibe nem mindenki törődött bele...

A toporci csoda

Az egyik legnagyobb, mégis legrosszabb sajtójú magyar hadvezérnek, Görgei Artúrnak a szülőfaluja ma is váratlan csodákat rejt. Egy hely a régi Magyarország északi végvidékén, ahol nem csak pusztulás lehet a sorsuk a magyar emlékeknek.

Gyógyulás a fantomfájdalomból

Szerfelett őszinte, és minden oldala egy-egy emlékezetpolitikai felkiáltójel. Ez lehetne Margittai Gábor legújabb kötetének, a Fantomfájdalomnak a rövid sommázata. Balázs D. Attila recenziója.

A héten történt: beszélgetés Dr. Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával

Fantomfájdalom: van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából? című könyvéről Dr. Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával beszélgetünk. Elmondja: nemzeti traumáink feldolgozása a rendszerváltás után vált lehetővé, hiszen addig szisztematikusan elnyomták ezeket. Rengeteg olyan történelmi tényt kellett eltitkolni a magyarság elől, amely az identitást erősíthette volna.

Könyvpercek: Fantomfájdalom

Margittai Gáborral Rozgonyi Ádám beszélgetett.

A Tátra magyarjai

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete és a Magyar Krónika együttműködésének gyümölcse Magna Hungaria című sorozatunk. Az első részben olyan helyet mutatunk be a kronika.hu-n, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.

Drakula átka

Hogyan varázsol egy gyanútlan (és közepesen tájékozott) ír író, néhány szemfüles román kommunista elvtárs és az amerikai Hollywood egy csodás magyar határvárból világszenzációra érdemes román vámpírkastélyt? Törcsváron Drakula kultusza és a történelemhamisítás igazán kifizetődő.

A Fantomfájdalom az MTV Agenda című műsorában

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet és emberi sorsokat? Erre a kérdésre keresi a választ tegnap bemutatott kötetében Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója.

A szklenói arany ember

Hogyan lesz egy felvidéki favágótanyából a világ tudományos központja? 240 éve Mexikótól Norvégiáig zarándokoltak ide a tudósok, beleértve Goethét is, hogy egy német–magyar lovag "aranycsináló" felfedezésén álmélkodjanak. Mária Terézia sem átallotta itt megmeríteni császárnői tagjait a gyógyító habokban.

Retusált hőstettek

Magyar vonatkozásaitól és jelképeitől megfosztva áll Körmöcbánya, a felvidéki Aranyváros határában a honvédemlékmű, amelyet Aulich Lajos, a későbbi aradi vértanú és katonái hajmeresztő hadicselének tiszteletére állítottak. Mi haszna van a történelem kisajátításának vagy eltörlésének? Főként, ha ez a történelem közös.

Borsi, a fejedelmi szülőhely

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc a bodrogközi Borsiban, méghozzá véletlenül éppen ezen a helyen.
2026.
márc.
20.
17:00

Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Budapest | Tas vezér utca 3–7.
Margittai Gábor új könyvének bemutatója és kerekasztal-beszélgetés
2026.
febr.
17.
18:00

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Székelyudvarhely | Városháza tér 15.
Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.
2026.
febr.
16.
18:00

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Sepsiszentgyörgy | Gólya utca 14.
Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.
2026.
febr.
18.
18:00

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Csíkszereda | Petőfi Sándor utca 37.
Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.

Felvidéki galaxisok

Új csillagászati év, táguló (és szűkülő) világegyetemek. Kevesen tudják, hogy a magyar tudománytörténet egyik arkhimédeszi pontja a felvidéki falu, Ógyalla. Ma Hurbanovo néven Szlovákia tudománytörténetének arkhimédeszi pontja...

Ősi szentélyeink az Árpád-korból

Az Árpád-kor rejtélyes kis körtemplomai, ha megfogyatkozva is, de még itt vannak velünk. És ősi szimbolikájukkal emlékeztetnek arra, amire a karácsony: a remény, az újjászületés – a Születés örömére és megtisztító erejére.

Kassa végveszélyben?

A polgári lét és arányérzék városa; Márai Sándor városa – és a magyarság eltűnésének városa. Kassa magyar mélyszórvánnyá lett mára.

Történelmi igazságtétel kicsiben: régi fényében ragyog a szatmárnémeti Pannónia Szálló

A Magyar Összetartozás Intézete izgalmas tanulmányban vizsgálta meg több régi magyar szálloda jelenét és múltját a trianoni határokon túl. Az egykori Pannóniák, Hungáriák és Koronák különböző sorsokat éltek meg. Van köztük olyan, amely sikeresen túlélte a magyartalanítást, mint a szatmárnémeti Pannónia Szálló, és van, amelyik kevésbé. A legszörnyűbb sors ugyanakkor a gyulafehérvári Hungáriának jutott, amelynek emlékét ma már csak a régi képeslapok hirdetik.

MCC Eger

Eger | Széchenyi utca 58.
2025.
dec.
8.
17:00

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Eger | Széchenyi utca 58.
Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Összetartozás

Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián.
2025.
dec.
2.
18:00

A „nagy egyesülés” – az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés és a centenáriumon készült magyar dokumentumfilm vetítése

Budapest | Üllői út 2-4.
Még történelmi témákban tájékozott emberek sem feltétlenül értik, hogy Romániában miért december 1. és nem június 4. számít a legfontosabb nemzeti ünnepnek. A magyarázat a gyulafehérvári román nemzetgyűlés: keleti szomszédaink történelemfelfogása szerint ugyanis ez alkalommal önrendelkezés útján egyesült Erdély Romániával, míg ezt csak szentesítette a másfél évvel később aláírt trianoni békediktátum.
2025.
dec.
14.
18:00

Advent a kastélyban – A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátainak koncertje pódiumbeszélgetéssel

Gödöllő | Grassalkovich-kastély 5852. hrsz
Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Koncert és beszélgetés a Gödőllői Királyi Kastély csodálatos Barokk Színházában!

Gödöllői Királyi Kastély, Barokk színház

Gödöllő | Grassalkovich-kastély 5852. hrsz

Kassán megint magyar katonák...

„A város, mely előző este sokáig nem tudott nyugovóra térni – a nagy székesegyház tornyát magyar színeket sugárzó lámpákkal világították ki, az utcákon mindenfelé lecsavarták a gázlámpák üvegkupakját, s a gáz fáklyaszerűlánggal lobogott a novemberi este hűvös szélfúvásában, álmatlan, boldog izgalommal készült a mai napra."

"Merre van a magyar hazám?"

110 éve, 1915. november 10-én kezdődött meg a 4. isonzói csata, a csak néhány hónappal korábban hadba lépett Olaszország újabb véres és hiábavaló kísérlete arra, hogy áttörje az osztrák–magyar védelmi vonalakat, majd elfoglalja Triesztet és Ljubljanát – és akár egészen Bécsig meg Budapestig nyomuljon előre.
2025.
nov.
5.
17:00

Mi a madzsar? – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig

Veszprém | Mikszáth Kálmán u. 3.
Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazahsztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan közösségek, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Dr. Margittai Gábor vetített képes előadása az MCC veszprémi képzési központjában.

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.
2025.
okt.
28.
17:00

A Csontbárótól Piszkos Fredig – A kortárs magyar animáció arcai

Budapest | Üllői út 2-4.
Székely legendák, véres harcmezők és rejtői pofonok: október 28-án, az animáció világnapján a Highlights of Hungary és a Magyar Összetartozás Intézete filmbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervez a magyar animációs film jeles képviselőinek részvételével.

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

A régi Szatmár csodái

Rogyadozó, elhanyagolt, de egykor dicső várkastély; egykor elhanyagolt, de mára méltó módon felújított emlékmű; irodalomtörténetünk egyik legfontosabb házasságkötésének bástyája – a régi Szatmár vármegye ma Romániában található részei a magyar művelődéstörténet és emlékezeti kultúránk elfeledett csodáit rejtik, alig néhány kilométerre a határtól.

Humorában él a nemzet?

Nyelvében él a nemzet, mondotta Széchenyi István. Ezt nem vitatja, inkább alátámasztja az alábbi beszélgetés az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatójával, Lakatos Mihállyal arról, hogy a humor legalább ilyen fontos identitásképző elem.