Margittai Gábor

Felvidéki galaxisok

Új csillagászati év, táguló (és szűkülő) világegyetemek. Kevesen tudják, hogy a magyar tudománytörténet egyik arkhimédeszi pontja a felvidéki falu, Ógyalla. Ma Hurbanovo néven Szlovákia tudománytörténetének arkhimédeszi pontja...

Ősi szentélyeink az Árpád-korból

Az Árpád-kor rejtélyes kis körtemplomai, ha megfogyatkozva is, de még itt vannak velünk. És ősi szimbolikájukkal emlékeztetnek arra, amire a karácsony: a remény, az újjászületés – a Születés örömére és megtisztító erejére.

Akarod-e a szent hitet megtartani?

1025 esztendővel ezelőtt, 1000. december 25-én koronázták meg I. István magyar fejedelmet és Bajorföldről származó nejét, Gizellát. E koronázási aktussal új keresztény királyság jelent meg Európa térképén.

Kassa végveszélyben?

A polgári lét és arányérzék városa; Márai Sándor városa – és a magyarság eltűnésének városa. Kassa magyar mélyszórvánnyá lett mára.

Történelmi igazságtétel kicsiben: régi fényében ragyog a szatmárnémeti Pannónia Szálló

A Magyar Összetartozás Intézete izgalmas tanulmányban vizsgálta meg több régi magyar szálloda jelenét és múltját a trianoni határokon túl. Az egykori Pannóniák, Hungáriák és Koronák különböző sorsokat éltek meg. Van köztük olyan, amely sikeresen túlélte a magyartalanítást, mint a szatmárnémeti Pannónia Szálló, és van, amelyik kevésbé. A legszörnyűbb sors ugyanakkor a gyulafehérvári Hungáriának jutott, amelynek emlékét ma már csak a régi képeslapok hirdetik.

MCC Eger

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Összetartozás

Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián.

A „nagy egyesülés” – az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés és a centenáriumon készült magyar dokumentumfilm vetítése

Még történelmi témákban tájékozott emberek sem feltétlenül értik, hogy Romániában miért december 1. és nem június 4. számít a legfontosabb nemzeti ünnepnek. A magyarázat a gyulafehérvári román nemzetgyűlés: keleti szomszédaink történelemfelfogása szerint ugyanis ez alkalommal önrendelkezés útján egyesült Erdély Romániával, míg ezt csak szentesítette a másfél évvel később aláírt trianoni békediktátum.

Advent a kastélyban – A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátainak koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Koncert és beszélgetés a Gödőllői Királyi Kastély csodálatos Barokk Színházában!

Gödöllői Királyi Kastély, Barokk színház

Kassán megint magyar katonák...

„A város, mely előző este sokáig nem tudott nyugovóra térni – a nagy székesegyház tornyát magyar színeket sugárzó lámpákkal világították ki, az utcákon mindenfelé lecsavarták a gázlámpák üvegkupakját, s a gáz fáklyaszerűlánggal lobogott a novemberi este hűvös szélfúvásában, álmatlan, boldog izgalommal készült a mai napra."

"Merre van a magyar hazám?"

110 éve, 1915. november 10-én kezdődött meg a 4. isonzói csata, a csak néhány hónappal korábban hadba lépett Olaszország újabb véres és hiábavaló kísérlete arra, hogy áttörje az osztrák–magyar védelmi vonalakat, majd elfoglalja Triesztet és Ljubljanát – és akár egészen Bécsig meg Budapestig nyomuljon előre.

Mi a madzsar? – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig

Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazahsztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan közösségek, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Dr. Margittai Gábor vetített képes előadása az MCC veszprémi képzési központjában.

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.

A Csontbárótól Piszkos Fredig – A kortárs magyar animáció arcai

Székely legendák, véres harcmezők és rejtői pofonok: október 28-án, az animáció világnapján a Highlights of Hungary és a Magyar Összetartozás Intézete filmbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervez a magyar animációs film jeles képviselőinek részvételével.

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

A régi Szatmár csodái

Rogyadozó, elhanyagolt, de egykor dicső várkastély; egykor elhanyagolt, de mára méltó módon felújított emlékmű; irodalomtörténetünk egyik legfontosabb házasságkötésének bástyája – a régi Szatmár vármegye ma Romániában található részei a magyar művelődéstörténet és emlékezeti kultúránk elfeledett csodáit rejtik, alig néhány kilométerre a határtól.

Humorában él a nemzet?

Nyelvében él a nemzet, mondotta Széchenyi István. Ezt nem vitatja, inkább alátámasztja az alábbi beszélgetés az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatójával, Lakatos Mihállyal arról, hogy a humor legalább ilyen fontos identitásképző elem.

Szardínia, a rejtelmes sziget – Szimpózium Európa ősi identitásrétegeiről

Európa harapófogójában van, mégsem Európa. Afrika felé lebegő sziget, mégsem Afrika. A XXI. század hétköznapjait éli – lakóitól, építményeitől, vad szellemiségétől még sincs annyira messze a Krisztus előtti XXI. század, amint gondolnánk. Szardínia, a mediterrán világ második legnagyobb szigete, a nagy rébusz valójában európaibb Európánál és afrikaibb Afrikánál. Miközben autonóm régióként, kulturális öntudatának, identitásának makacs megőrzésével számos példát és párhuzamot kínálhat a Kárpát-medencei magyarság számára is. Miközben a sziget váratlan és fontos magyar emlékek rejtekhelye is. Szuverenitás- és autonómiamodellek elméletben és gyakorlatban – a Magyar Összetartozás Intézetének hallgatói szimpóziuma.

Magyar sziget az Adrián?

Egy meglepően egzotikus hely Horvátországban, amelyhez meghökkentően sok közünk van.

Láthatatlan sírkertjeink

Sorozatunkban olyan kegyeleti és emlékhelyeket keresünk fel az anyaországban és a határokon túl, amelyek nemcsak letűnt magyar nemzedékek nyughelyei, de múltunk fontos töredékeit és jelképeit is rejtik – sokszor már bozóttal vagy éppen szándékos feledéssel fedve.

Humor – a magyarok adománya?

Péntek délután népes közönség előtt kezdődött az MCC Feszten a Magyar Összetartozás Intézetének Humorban nem ismerek tréfát! című pódiumbeszélgetése. A résztvevők kedvenc viccének, anekdotájának elmesélésével indult a beszélgetés, ami máris a megfelelő hangulati regiszterbe helyezte a humorra mindvégig fogékonynak bizonyuló közönséget.

Trianon árnyéka: támadják a magyar keresztény örökséget Nagyváradon

Újabb államosítási kísérlet: ki akarja lakoltatni a váradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apátot a premontrei rendházból.

Csárdák és betyárok

Kemény hely volt a magyar csárda, nem nyúlbéláknak való. Nemrégiben a Magyar Értéktárba került, ahogy hungarikum lett a csárdás tánc.

Fekete István pokoljárása

Hiába akarták agyonverni, hiába akarták kiközösíteni, Fekete István Jókai után a második legolvasottabb magyar író lett. 125 éve született, 55 éve hunyt el.

Erőszakos besorozásokról is mesélt a beregszászi költő, Lőrincz P. Gabriella

A háborút egyéni sorsokon keresztül mutatja be Lőrincz P. Gabriella novelláskötete. Kárpátalja sorsát mindig is szívén fogja viselni a beregszászi születésű költő.

Ezeket a hadifoglyokat cserben hagyta a hazájuk

Őszre hazajönnek mind! – gondolták a családtagok a politikusi ígéretek nyomán azokról a férfiakról, apákról, fiúkról, testvérekről, akik 1914 nyarán bevonultak. Nem így lett.

Előtérben a háttér – Interjú Major Anitával a Katolikus Rádióban

Másnak térkép e táj címmel konferenciát tartott a helyi identitásról a Magyar Összetartozás Intézete. Elsőként erről beszélgetünk Major Anita igazgatóhelyettessel.

Kárpátalja: a magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja

„A kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek” – jegyezte meg a MÁÉRT 2023. novemberi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, és a jóslat fájdalmasan beigazolódott. 2025. június 24-én délután az MCC nyíregyházi képzési központjának Kálvin téri székházában népes közönség előtt tartotta meg a kárpátaljai magyarság múltjáról és jelenéről szóló előadását Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas kárpátaljai költőnő.

A régi Magyarország elfeledett zenéje

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese beszélgetett Jánosi Andrással, a Hungaricus együttes vezetőjével Kassán 2025. június 9-én.

Pákozd, az én falum – Másnak térkép e táj

Fontos, hogy a pákozdi gyermek megismerje hazája és a nagyvilág történetét, de legalább ennyire fontos, hogy ismerje faluja múltját, környezetét, utcáit, dűlőit, természeti értékeit, az itt élt és élő emberek szokásait, hagyományait, az általuk létrehozott értékeket is, amelyek jobbá, színesebbé tették és teszik a helyi közösség életét. Hogy ismerje Pákozd jeles személyiségeinek élettörténetét és teljesítményeit, és ösztönzést nyerjen ezekből ahhoz, hogy majdan maga is öregbítse szülőfaluja hírnevét az országban, sőt a nagyvilágban. Ezt a nemes célt szolgálja e könyv, amelynek megírását az MCC Magyar Összetartozás Intézete kezdeményezte és koordinálta a „Másnak térkép e táj” című mintaprogram keretében.

Aracs: magyar menedék a pusztában

Aracs pusztatemploma a délvidéki magyarság összetartozásának egyik legfőbb jelképe. Nem mellesleg a térség legcsodálatosabb műemléke.

Kastélyról a kastélyban: az Aranyszőnyeg című film bemutatója Gödöllőn

Bemutatták Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában. Az Agenda tudósítása.

Rodostói ház

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Másnak térkép e táj – Konferencia a helyi identitásról

Napjainkban jóval több szó esik az egyén, a család és a nemzet identitásformáló szerepéről, mint a település, a szülőhely közösségformáló erejéről. A nemzeti összetartozás napján, június 4-én intézetünk a Kárpát-medence magyarsága képviselőinek részvételével konferenciát rendez, amely a helyi identitás fontosságára, az otthon identitásformáló szerepére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Európai ügynek kellene lennie a nemzeti kisebbségek védelmének

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.