Dr. Margittai Gábor

Kastélyról a kastélyban: az Aranyszőnyeg című film bemutatója Gödöllőn

Bemutatták Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában. Az Agenda tudósítása.

Rodostói ház

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Másnak térkép e táj – Konferencia a helyi identitásról

Napjainkban jóval több szó esik az egyén, a család és a nemzet identitásformáló szerepéről, mint a település, a szülőhely közösségformáló erejéről. A nemzeti összetartozás napján, június 4-én intézetünk a Kárpát-medence magyarsága képviselőinek részvételével konferenciát rendez, amely a helyi identitás fontosságára, az otthon identitásformáló szerepére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Európai ügynek kellene lennie a nemzeti kisebbségek védelmének

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.

Hadifogoly magyarok – Szibériától Szardíniáig

Hogy miért kell rongyos hadifoglyok után kutatnunk, akik ráadásul már több mint egy évszázadnyi távolságra szakadtak tőlünk? Talán azért, mert ezek a rongyos nagy háborús katonák a mi nagyapáink és dédnagyapáink. Aztán azért is, mert kivesztek a magyar közemlékezetből. Pedig hazájukért szenvedtek és tartottak ki hősiesen – még a lágerekben is.

Gödöllői Királyi Kastély Lovarda

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Filmvetítés pódiumbeszélgetéssel a Gödöllői Királyi Kastélyban

A gernyeszegi Teleki-kastély a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. Intézetünk filmbemutatója a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Érzékeny témát érint a Magyar Összetartozás Intézetének kiállítása

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is.

Hunyadi Mátyás terem 2.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

1918. december 1. mind a magyar, mind a román nemzet számára sorsdöntő pillanat: a magyarság azóta Erdély elvesztésére, a románság az ígéret földjének megnyerésére emlékezik minden évben ezen a napon.

Magyar humor: a pesti vicctől a székely anekdotákig

A humorérzék a zsigereinkben van, része nemzeti identitásunknak. Ha kicsit lennebb ereszkedünk a drónunkkal, azt is látjuk, hogy a nagy magyar humor ernyője alatt bizonyos tájegységeknek sajátos, csak rájuk jellemző humoruk van.

A délvidéki magyarság jelene és jövője

Április 25. és 27. között tartotta meg intézetünk tavaszi akadémiáját az MCC szegedi képzési központjában az anyaország és a Kárpát-medence több pontjáról érkező egyetemistáknak. A téma a délvidéki magyarság jelene és jövője volt, húsba vágó és nehéz kérdéseket tárgyaltunk neves délvidéki és hazai előadókkal.

MCC Szekszárd

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Barbárok Kassán – Balassa Zoltán a felvidéki végvárosokról, a visszatemetett avarokról és a Márai-paradoxonról

Balassa Zoltán messze nem Kassán született, de ma közel sem találni olyan embert, aki nála kassaibb lenne. Márpedig kassainak lenni – ezt jól tudjuk Márai Sándortól – nem puszta városlakói lét, hanem különleges létforma. Mint Márai írja: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Márai Kassájához hasonlóan Balassa Zoltán Kassája is végvárosi, de már nem magyar, annak csak mélyszórvány; hogy polgári-e a maga 230 ezresre duzzasztott lélekszámával és lakótelepi szlömösödésével, az is nagy kérdés. Ami viszont biztos, hogy Kassa és Balassa Zoltán élete jó fél évszázada elválaszthatatlan. Ahogy valaki fogalmazott: ő a „felvidéki mindenes, aki Kassa városához tartozik”. Margittai Gábor beszélgetett a helytörténésszel.

Hadifogoly magyarok a debreceni Déri Múzeumban

Interjú az Európa Rádióban Margittai Gábor intézetigazgatóval a Déri Múzeumban megnyílt hadifogoly-kiállításról.

A személyes sorstragédiák most tárgyakkal üzennek a múltból Debrecenben

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílt kiállítás szombaton a Déri Múzeumban. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtott volna hadifogság. Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban – Szibériától Szardíniáig. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is. Ezt az adósságot szeretné törleszteni a multimédia korszerű eszközeivel és egyedülálló gyűjteménye bemutatásával az MCC Magyar Összetartozás Intézete. A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás kurátorai, Margittai Gábor intézetigazgató és Major Anita igazgatóhelyettes több mint egy évtizede térképezik föl a magyar történelem e fehér foltját.

MCC szolnoki képzési központ

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A javíthatatlan forradalmár

„Vallástalan, könnyelmű, ha szolid ismeretekre vetné magát, még mindig igen használható egyénné válhatna” – jegyzi fel a császári rendőrség spiclije Beniczky Lajosról, Zólyom vármegye alispánjáról, aki mégis olyannyira használható egyénné vált, hogy az 1848 márciusában kitört forradalom egyik legkeményebb harcosa lett – aki még a kiegyezés után sem volt hajlandó letenni a fegyvert. 1848–49 ismeretlen hőséről és a Felvidék egyik legizgalmasabb, még felfedezésre váró várkastélyáról emlékezik meg kisfilmünk.

Megbélyegzés vagy felmentés?

Március 6-án rendezték meg a DISZ30 – Három évtizede a tanulási zavarral küzdő középiskolásokért konferenciát, amelyen intézetünk igazgatóhelyettese, Major Anita Megbélyegzés vagy felmentés a részképességzavar megállapítása a tanuló számára? című előadását is hallhatták a résztvevők.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Vita és önvizsgálat Kassán

A kassai szórványmagyarság életét bemutató, Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

Együtt az ördög ellen, a szerelemért

Végre megszületett egy mesekönyv, amely egyensúlyban van. Nem csak egy hősről szól, akivel csak a kislányok vagy csak a kisfiúk tudnak azonosulni. Ez a történet mindkét nem szemszögéből bemutatja az eseményeket, majd összeér egy szép végkifejletben. A Magyar Összetartozás Intézetének Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány című mesekönyve régies történetet mesél el, hiszen királyfiakról, királyleányokról, tündérekről, sárkányokról és magáról az ördögről mesél, de mégis a jó értelemben vett korszerű és új köntösben.

A székely atyafi esete a fél disznóval

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely és palóc anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a folyamatosan az országot járó „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak? És egyáltalán: mi a humor?

Kassa, a skizofrén város

A kassai magyarság életét, az identitásuk megőrzése érdekében megvívott harcukat bemutató Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film egyik készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Jókai 200 - A Librettó vendégei: Constantinovits Milán és Lakatos Mihály

A Librettó vendégei Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, akikkel Sipos Szilvia és Pató Márton műsorvezetők beszélgetnek a Jókai-életmű korszerűségéről.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk

Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.

Magyar Jelenlét Háza, MaJel Rovás Központ

Kassa, a skizofrén város

Kassa magyarsága – alig néhány kilométerre határainktól – az egyik legveszélyeztetettebb és legdrámaibb múltú mélyszórványunk, amely napi harcot folytat azért, hogy ne tűnjön el végleg. Major Anita és Margittai Gábor dokumentumfilmje a megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról és a város ismert és kevésbé ismert zugairól.

Az arany ember húsz oldalon

Jókai Mór munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt az író születésének 200. évfordulója alkalmából Jókai-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A tanácskozás meghívott vendégei – Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író – a jeles regényíró és életműve előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket a szép számban megjelent érdeklődő előtt.

A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

Thököly Imre táncától Kassa skizofréniájáig

Magas-Tátra, magyar Tátra

Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?