Publikációk

Öt nemzet magyar katonája

5:18
Idén emlékezik meg az őt tisztelő közösség Fabriczy Kováts Mihály, az öt nemzet hadseregében is harcoló, nemes életét az amerikai függetlenség ügyéért feláldozó huszárezredes születésének 300., hősi halálának 245. évfordulójára. Noha egészen a két világháború közötti időszakig Kováts Mihály kalandorokat is megszégyenítően változatos élete feltáratlan volt, történész kutatók nemzedékeinek közös érdeme az, hogy e kerek évforduló alkalmával már szinte fehér foltoktól mentes életutat tekinthetünk végig május 28-án a Magyar Összetartozás Intézetének rendezvényén.

Torockói segélykiáltás

7:16
Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget.

A koporsótól a bölcsőig: Kőrösi Csoma Sándornak avattak emlékközpontot a Székelyföldön

9:31
„Ma nem csupán egy épületet avatunk, hanem olyan szellemi otthont, melyben a Csoma által keresett őshaza lakozik. Mert az őshaza bennünk van, gondolatainkban, döntéseinkben, cselekedeteinkben. Bennünk és szerte a világban, minden magyarban, aki hazagondol.”

Rejtett történelemhamisítás Nagyváradon

6:44
Évtizedek óta kongatom a vészharangot Nagyvárad egyre áldatlanabb helyzete miatt. Az utóbbi évek látványos román térnyerése ráadásul komoly veszélyt jelent a város magyar kulturális múltjára, arculatára is. A történelemhamisítás legújabb formája az „utcai művészet”, más néven „street art” térfeléről támad – egyenesen a település szívében.

Ha nem úszol, meghalsz

5:01
Az ember, amikor elmegy egy sporteseményre, a legritkább esetben végez kutatásokat a soron lévő meccsel kapcsolatban, és még ritkábban tekinti át a sportág történetét a kezdetektől napjainkig. Feltéve, hogy nem szakkommentátor, mert akkor viszont már-már létfontosságú, hogy legyenek kéznél statisztikák, múltbéli eredmények és intim kis „színesek”, amelyekkel kitöltheti azt az időt, amely alatt a pályán lévő sportemberek alibiznek vagy ahogy szaknyelven mondják: „ölik a játékot”.

Lemberg, Báthory utca

6:47
Lapozgatom a 2010-ben, Budapesten kiadott Kárpátalja – Lemberg és Csernovic útikönyvet. A térségről ez ma az egyik „legfrissebb” bédekker, amelyben a fülszöveg még azt hirdeti, hogy: „Az elmúlt években kisebb gazdasági csoda történt Kárpátalján.” Ezt, a főként turizmusra épített előremenetelt törte meg a két éve kirobbant háború – annak minden puskaporos előzményével együtt. Két éve, március 13-án érte az első orosz légicsapás az ugyancsak nyugat-ukrajnai Lemberget.

A történelmi böjt kezdete

5:43
Hetvenöt éve, 1949 húshagyókeddjén, március 2-áról 3-ára virradó éjszaka néhány óra alatt a történelem szuterénjába taszították a magyar főnemesi családokat Erdélyben. Volt, akit lágerekbe deportáltak; volt, hogy több ezer négyzetméteres kastélyok urait kényszerítettek néhány négyzetméteres pincelakásokba.

Verespatak magyar öröksége

10:45
„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások ostobasága miatt” – nyilatkozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy sajtóértekezleten a napokban. Verespatak bányaprojektje ugyanis újra terítékre került: a kanadai Gabriel Resources vállalat busás kártérítésre tart igényt a kitermelés meghiúsulása miatt. Balázs D. Attila sorozatának első írása az egykor szebb napokat látott erdélyi kisvárosba kalauzolja el olvasóinkat.

Árpád fejedelem New Orleansnál

5:10
A minket, magyarokat összekapcsoló értékek, emlékek, emberek felkutatása nem csak a munkánk része. Az természetes módon a munkaidőn kívüli mindennapokat is áthatja. Csöppnyi baráti társaság tagjaként, magánúton járva látogattam meg a New Orleanstól jó másfél órás autóútra lévő Magyar Településtörténeti Múzeumot (Hungarian Settlement Museum), amely a Louisiana állambeli Albany közigazgatási területén, kis túlzással azt kell hogy mondjam: a semmi közepén található. Ez a hely az Egyesült Államok déli államainak egyetlen olyan emlékhelye, amelynek magyar vonatkozása van, és amely köré ma is élő közösség fonódik. Kik ennek a közösségnek a tagjai, és mi a történetük?

Felégették, kirabolták, lerombolták, de itt dőlt el Erdély sorsa

10:43
Az erdélyi Gyulafehérvár a magyar történelem egyik központi helyszíne – még ha manapság már csak maroknyi magyarság lakja is. És még ha magyar–román emlékezetpolitikai ütközőzónában fekszik is. E város szívében áll egy épület, amely nem csak kő, gerenda, vakolat együttese. Története pedig nem csak egy impozáns erdélyi épület története. E palota az Erdélyi Fejedelemségnek, egy városnak, az itt élő népeknek az identitását is meghatározza, kifejezi. Hittel épült a várhegyre – egy országot megmenteni, annak világítani. És nem mellesleg többször e falak között dőlt el Erdély sorsa. Intézetünk felkérésére Gudor Kund Botond történész, gyulafehérvári református esperes ismerteti tanulmányában ennek az épületnek a históriáját és régi-új sorsát.

A szobor marad!

14:32
Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.

A kultúra mi vagyunk

15:58
Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

Csillagfordulások

14:16
Gudor András nyugalmazott református lelkipásztor regénybe illő figura: egész életében azért buzgólkodott, hogy sebezhető vagy éppen halálra sebzett erdélyi gyülekezetekben tartsa a lelket. Ha kellett, a paprikaföldeken görnyedt, mert megfogyatkozott hívei nem tudták eltartani a papot. És ha kellett, Erdély ellenséges szívében, Gyulafehérvárott csábította vissza a magyarokat. A november 27-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatott film egyik legfontosabb állításait ő fogalmazta meg.

Kell-e nekünk szórványmagyarság?

10:39
Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az Óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból.

Újabb erdélyi faluban némultak el a harangok

15:35
Erdélyi barátaimtól kapom a hírt, hogy november 7-én meghalt Szabó Irma. Rövid szenvedés után, kilencvenedik életévében. Ki volt Szabó Irma?

Villámsújtotta emberek: Boris Kálnoky erdélyi főnemesi családeposza

10:26
Ilyesmi ritkán kerül a történelemkönyvek szilárd tényei közé, de villámsújtotta emberek nélkül feltehetően ma nem volna erdélyi főnemesi történet.

Úszók és szörnyek barlangja

8:02
Ha van olyan hely a világon, ahol az embernek a legkevésbé jutna eszébe a magyar kultúrát ünnepelni – vagy akármilyen nacionáléjú kultúrát –, a Líbiai-sivatag biztosan ilyen.